L. Simon László: Ahogyan létezik polgári vagy büntető törvénykönyv, legyen kulturális kódex is!

Az év egyik legnagyobb attrakciója a Tarsolylemezek című kiállítás volt a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat apropóját a Pátyon megtalált két új magyar honfoglalás kori, csodálatos műtárgy adta. Akkor azt javasoltam, hogy a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrummal közösen Budapesten mutassuk be az összes addig megtalált tarsolylemezt. Minden bizonnyal igaza van Virágos Gábor kollégámnak, intézményünk régészeti főigazgató-helyettesének abban, hogy a honfoglalás kori tarsolylemezek és tarsolyveretek, illetve tarsolyok a magyarság szempontjából a második legfontosabb leletanyagnak számítanak a koronázási ékszerek után. Akkor nem is sejtettük, hogy a szentendrei társkiállítás zárása előtt még egy tarsolylemez előkerülhet. S a napokban annak tudatában mutattuk be a Csomád község határában található új lelőhelyen meglepően jó állapotban megmaradt ezüst tarsolylemezt, hogy mindeközben Kolozsvár közelében is feltártak egy másikat.

A hazai régészet sikerei viszont számos égető feladatra ráirányítják a figyelmet: a jelenleginél sokkal nagyobb odafigyelésre, segítségre, jogszabályi garanciákra és anyagi támogatásra van szükségük. Két éven belül három, a nemzeti emlékezet szempontjából kiemelkedő jelentőségű, de világviszonylatban is példátlan értéket képviselő lelet került elő, ami azt mutatja, hogy óriási potenciál van mind a magyar régészek teljesítményében, tudásában, valamint a Kárpát­-medencében mint Európa egyik leggazdagabb régészeti lelőhelybázisában.

Az utóbbi évtized inflációja, az üzemanyag, az élőmunka és a technikai berendezések áremelkedése is indokolja a béremelést, amit ma senki nem ellenez, még a külföldi beruházók sem, csupán a jogszabályok nem teszik lehetővé. Ha nem történik változás, előbb-utóbb a régészeti feladatellátás fog veszélybe kerülni, s meghiúsulhatnak olyan leletek feltárásai, mint a pátyi vagy a csomádi tarsolylemezek.

Legalább ekkora gond, hogy a koronavírus-­járvány idején hozott veszélyhelyzeti rendelkezés miatt a nagyberuházásoknál a beruházók 1 százalékos régészeti díja 1 ezrelékre csökkent. Ez szintén a szakszerű munkát veszélyezteti, illetve fölöslegesen terheli a költségvetést, tavaly mindösszesen 3,1 milliárd forinttal. Az is megengedhetetlen, hogy a jelenlegi bérszínvonalon maradjon a régészek és muzeológusok fizetése – a KSH 2022-es adatai szerint a tanítók átlagbére alatt van a muzeológusoké. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy hozzá kell nyúlni a fontosabb kulturális törvényekhez, sőt indokolt lenne egy nagy, egységes törvény bevezetése.

Olyan jogszabály vízióját vázolta fel a miniszter, amely mind az alkotó-, mind az előadóművészetek, valamint a közgyűjtemények és a közművelődés legfontosabb kérdéseit foglalja keretbe. Ahogyan létezik polgári vagy büntető törvénykönyv, legyen kulturális kódex is! Mi a nemzet múzeumá­ban vagy a Csapláros Andrea vezette múzeumi szakmai szervezetben, illetve a Mandiner szerzői körében szívesen leszünk a kulturális kormányzat partnerei egy átfogó jogszabály kidolgozásában. Kíváncsian várjuk a fejleményeket.

A szerző a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója

(Nyitókép: cultura.hu)